Esti Mesék AI Letöltés
Esti mese 2-4 éveseknek

A kis vakond takarója

Morzsi, a kis vakond egész nyáron nőtt, és most kilóg a lába a mohatakaró alól. Útnak indul, hogy megtudja, mivel takaróznak a többiek..

4 perc olvasás·Frissítve: 2026. október 25.
Esti mese4 perc felolvasás
Háttérhangnak: Erdei éjszaka

Lent a föld alatt, ahol a gyökerek lassan iszogatják az esővizet, lakott egy kis vakond. Morzsinak hívták. Volt egy kerek szobája, egy puha mohaágya és egy mohatakarója, zöld, mint a tavaszi fű.

Egyik este Morzsi bebújt az ágyba, magára húzta a takarót, és érezte, hogy valami nem stimmel. A takaró felül a füléig ért, alul viszont kilógott a két lába. A két rózsaszín, lapát formájú lába.

„Kicsi a takaró”, mondta Morzsi. „Kilóg a lábam.”

Felhúzta a lábát. Akkor a háta fázott. Lejjebb húzta a takarót. Akkor a füle fázott.

„Nem a takaró lett kisebb”, szólt át a szomszéd szobából Nagymama. „Te lettél nagyobb. Egész nyáron nőttél.”

Morzsi ezen elgondolkodott. Jó dolog nagyobbnak lenni. De azért a lába fázott.

Felkelt, és elindult a hosszú folyosón. Az első kanyarban egy gilisztával találkozott, aki éppen ásott.

„Giliszta, neked milyen takaród van?”

„Nekem nincs takaróm”, mondta a giliszta. „Én a földet húzom magamra, az mindig pont jó.”

Morzsi megpróbálta. A föld hűvös volt és morzsás, és belement az orrába. Prüszkölt egyet. Nem, ez nem neki való.

Ment tovább, egészen addig, ahol a folyosó felért a fűig. Ott egy sün aludt egy nagy levélkupac alatt. Csak az orra hegye látszott ki.

„Sün, neked milyen takaród van?”

„Levél”, dörmögte a sün félálomban. „Rozsdás, száraz levél. Vegyél egyet, van elég.”

Morzsi elvett egy széles, barna juharlevelet. Megköszönte, és ment tovább. A kerítés tövénél lakott egy egér, a lyuka előtt egy kis kupac fonal hevert, amit a kertből hordott össze.

„Egér, neked milyen takaród van?”

„Fonalból fonom”, mondta az egér. „Ha kell, adok egy szálat. Pirosat.”

Morzsi most már levéllel és piros fonallal ment hazafelé. A folyosón a levél zizegett, a fonal végigsöpörte maga mögött a földet, és Morzsi lába egyre lassabban lépett.

Nagymama ott ült a szobája ajtajában, és várta. Megnézte a levelet, megnézte a fonalat, aztán elővette a tűjét, ami egy hosszú, vékony tüske volt.

„Na, nézzük csak”, mondta.

A levelet a mohatakaró aljához illesztette, és a piros fonallal körbevarrta. Öltés, öltés, öltés. Morzsi nézte, ahogy a tű ki-be bújik, és közben egyre nagyobbakat ásított.

„Kész”, mondta Nagymama.

Morzsi bebújt az ágyba. Magára húzta a takarót. Felül a füléig ért. Alul pedig, ott, ahol a levél volt, betakarta a lábát, mind a kettőt, a kis rózsaszín ujjaival együtt.

„Nem lóg ki”, suttogta Morzsi.

„Nem lóg ki”, mondta Nagymama. „Jövő nyárra pedig, amikor megint nősz egy kicsit, varrunk rá még egy levelet.”

Morzsi megmozgatta a lábujjait a takaró alatt. Egy, kettő, három, négy, öt. Mind meleg volt.

Fent, a fű fölött a sün tovább aludt a levelei között. Az egér a fonalai között. A giliszta a földje alatt. Lent pedig, a kerek szobában, a zöld takaró alatt, aminek az alja most barna volt, és piros fonal futott körbe rajta, a kis vakond is elaludt.

ÁllatosMegnyugtató2-4 év
Ha tetszett

Az Esti Mesék AI-ban kérhetsz hasonló mesét, amelyben a gyereked a főszereplő. Megadod a nevét és a korát, kiválasztod a témát (ehhez a meséhez a Aranyos állatok téma illik), és pár másodperc múlva kész egy vadonatúj, ugyanilyen nyugodt esti mese. Az első három ingyenes.

App StoreGoogle Play Esti Mesék AI Ingyenes letöltés